Az idei nyár számomra nem a pihenésről szólt – hanem egy új fejezet kezdetéről.
A Miss World Hungary döntője után sokan kérdezték: „Milyen érzés volt?” Őszintén? Felejthetetlen. Nemcsak a verseny napja, hanem az odáig vezető út, a próbák, a nevetések, a közös élmények – ezek maradnak meg igazán. Megismertem rengeteg csodás lányt, de külön kiemelném azt az egyet, aki azóta is a legjobb barátnőm lett. Különös érzés belegondolni, hogy egy szépségverseny hozta őt az életembe.
A verseny után sem állt meg az élet – sőt! Új lendületet kaptam. Részt vettem podcast-beszélgetésekben, ahol őszintén mesélhettem az utamról, az álmaimról, arról, mi motivál nap mint nap. Közben a modellmunkáim is folytatódtak: új kampányokban, fotózásokon vettem részt, és egyre inkább érzem, hogy jó úton járok.
A hétköznapokban viszont továbbra is a családom és a kutyáim nyugtatnak meg. Van valami varázslatos abban, amikor az ember kiszakad a forgatagból, és csak úgy van – beszélget a nővérével egy nyári délutánon, vagy amikor a kutyái odabújnak hozzá, mintha ők is tudnák, mennyit jelent egy ölelés.
A blogposzt zárásaként szeretném elmondani, mennyire hálás vagyok, hogy részese lehetek a #teammissworld közösségnek. Ez nem csupán egy verseny volt, hanem egy lehetőség arra, hogy megmutassuk: a szépség mögött történetek, érzések és valódi emberek állnak.
