Nemoda Lilla - “Az élet ott kezdődik, ahol a komfortzónád véget ér!”

Soha nem gondoltam, mekkora kalandba vágok bele azzal, hogy jelentkeztem a Magyarország Szépe versenybe.

Mindig is kerestem az új és izgalmas kihívásokat, amelyek kimozgatnak a komfortzónámból, ezért is döntöttem úgy, hogy jelentkezem – végül is, mit veszíthetek? Be is igazolódott: nemhogy veszítettem volna, hanem rengeteg tanulságot, életre szóló élményt és barátságokat adott nekem ez a verseny. Elképzelni sem tudtam, milyen nehézségek és kihívások várnak majd rám a verseny során, de ezeket leküzdve most már úgy érzem, számomra nincs lehetetlen és jó érzés visszagondolni a felkészülés minden pillanatára.

Természetesen a családomon és a barátaimon kívül, akik nélkül soha nem vágtam volna bele ebbe az egészbe, legnagyobb támogatóm a mentorunk, Zoli volt, akivel, ha tehettük volna, éjszakákon át lelkiztünk és beszélgettünk volna. Nélküle és a folyamatos lelki támasza nélkül nem sikerült volna ez az egész. Nem hagyhatom ki a sorból Lalit sem, a koreográfusunkat, aki megfelelő szigorral, ugyanakkor fergeteges humorával szépítette meg a felkészülésünk és a „betonlábfejes” koreográfiák minden percét.

…és akkor még nem beszéltem a „kiscsaládomról”: Csapó Dorka és Tokodi Doroti, akikkel a late night chichat legendás éjszakái születtek. Ha valaha írnánk egy könyvet ezekből a beszélgetésekből, szerintem bestseller lenne. Hatalmas köszönet a stábnak is, akik ugyan a háttérben, de végig azon voltak minden erejükkel, hogy mindenki a legjobbat hozhassa ki magából! Nagyon jó érzés volt, ha csak egy rövid ideig is, egy ilyen szerető közösségbe tartozni, ahol a lányoktól még a „csapat humora” és az „anyatigris” címeket is megkaptam.

A tábor utáni első pár hét nagyon furcsa volt, iszonyatosan nagy űr keletkezett bennem, mindenki és minden nagyon hiányzott. Egy ajtó bezárult, de sok másik kinyílt előttem. Rájöttem, hogy ez csak a kezdete volt számos új kalandnak és lehetőségnek, melyek azóta rám találtak. Minden erőmmel azon vagyok, hogy a legjobbat hozzam ki ezekből a lehetőségekből, amellett, hogy továbbra is a verseny alatt végig támogató munkahelyemen dolgozom. 

Persze a tanulmányaimban sem volt megállás, ugyanis éppen a vizsgaidőszak közepén jártam, amit sikeresen teljesítettem, haladva egy másik nagy célom felé: a logopédusi végzettség felé. Emellett közvetlenül a táborba beköltözés előtt jöttem haza Horvátországból, ahol tánccsapatommal profi kategóriában 3. helyezést értünk el a DanceStar világbajnokságon. Ezek után a versenyben elért sikerem már csak hab volt a tortán.

Amikor elindultam ezen az úton, még nem is sejtettem, hogy e húsz értékes, intelligens, tehetséges és természetesen szép lány közül a végén én leszek az egyik szerencsés, aki ott állhat a Top 5 hely egyikén. Amiről pedig álmodni sem mertem volna: mindezt egy különdíjas szalaggal a vállamon tehettem meg. Nagyon sokat jelentett, hogy a Hilaris Hotels engem tisztelt meg ezzel a díjjal, ugyanis szerintem a Head to Head Challenge az egyik legnehezebb kihívás volt a verseny során, mivel itt a saját gondolataink és véleményünk került előtérbe, a
kommunikációs és előadói készségünkön keresztül.

Ha csak egy kicsit is hezitáltok, ne tegyétek, jelentkezzetek! Nekem életem egyik legjobb döntése és kalandja volt. Merjetek nagyot álmodni, mert én már tudom: semmi sem lehetetlen, ha igazán akarod, és ha egy olyan támogató, szerető közeg áll mögötted, mint mögöttem!