Nagy rejtély - Új ismeretek a Hold túloldaláról

A Hold két oldala nagyon eltérő. A tudósok azonban most új bizonyítékokkal rendelkeznek egy régi elméletre.

A kutatóknak először sikerült kőzetmintákat elemezniük a Hold túlsó oldaláról. Ez lehetővé tette számukra annak bizonyítását, hogy a Hold titokzatos "sötét" oldala jelentősen hidegebb, mint a felénk néző. A hideg hőmérséklet nemcsak a felszínen jelentkezik, hanem mélyen a belsejébe is kiterjed. A kínai Csang'e 6 űrszonda felelős ezért a tudományos sikerért. Tavaly ugyanis kőzetmintákat hozott vissza egy hatalmas kráterből a Hold túlsó oldaláról.

Ezzel az óriási lépéssel kapcsolatban Sheng He, a Pekingi Urángeológiai Kutatóintézet munkatársa és a Nature Geoscience folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője a következőket mondta: „A Chang'e 6 küldetés által gyűjtött minta az első a Hold túlsó oldaláról.” A University College London (UCL) és a Pekingi Egyetem kutatócsoportja elemezte a 2,8 milliárd éves kőzetet. Megállapították, hogy az körülbelül 1100 Celsius-fokon keletkezett. Ez 100 fokkal hidegebb, mint a Hold közeli oldaláról származó hasonló minták.

Mivel a minták korlátozottak, a kutatók az űrszonda műholdadatait használták. Összehasonlították az adatokat a közeli oldalról származó adatokkal. A módszer 70 Celsius-fokos hőmérsékletkülönbséget határozott meg. Yang Li professzor, az UCL és a Pekingi Egyetem munkatársa elmagyarázza: „A Hold elülső és túloldala nagyon eltérő a felszínen, és valószínűleg a belsejében is. Ez a Hold egyik nagy rejtélye. Kétarcú Holdnak nevezzük.” Így folytatja: „A köpeny elülső és túloldala közötti drámai hőmérsékletkülönbséget régóta gyanítják, de tanulmányunk az első bizonyítékot szolgáltatja valódi mintákból.” Általánosságban elmondható, hogy a Hold két oldala eltérő. A túloldalon vastagabb a kéreg, több a hegy és a kráter, és kevesebb a sötét bazaltfolt. Ezeket ősi lávafolyások alakították ki, és alacsony vulkáni aktivitásra utalnak a Hold túloldalán.

A kutatók szerint a hűvösebb hőmérséklet a hőt termelő elemek, például az urán, a tórium és a kálium alacsonyabb koncentrációjának köszönhető. Ezek az elemek bomlásuk során hőt bocsátanak ki. A tudósoknak három lehetséges magyarázatuk van az egyenetlen elemeloszlásra. Az egyik elmélet szerint egy hatalmas aszteroida becsapódása a Hold túlsó oldalán okozta az újraeloszlást. Egy másik hipotézis szerint egy kisebb hold ütközött a mi Holdunkkal, ami eltérő termikus tulajdonságokat hozott létre.

A melegebb, közelebbi oldalt pedig a Föld gravitációs ereje is felmelegíthette.