„Jól kell lennem” nyomás, amikor a pozitivitás is stresszel

A közösségi médiában mindenki jól van. Motivációs idézetek, reggeli rutinok, hálanaplók, „csak pozitívan!” posztok, teremtsd meg a saját boldogságodat mantrák.

A mentális egészség trendi lett, ami önmagában jó hír, de közben kialakult egy új, kevésbé látható nyomás, a mi van akkor ha nem megy, te lennél miatta a hibás? A pozitivitás sajnos elvárás lett

A probléma akkor kezdődik, amikor a negatív érzések nemkívánatossá válnak. A „jól kell lennem” nyomás azt sugallja, hogy ha szorongsz, szomorú vagy, elfáradsz, akkor nem dolgozol eleget magadon.

Amikor a pozitív gondolkodás elnyomja az érzelmeket

A túlzott pozitivitást a pszichológia toxic positivitynek nevezi.

Ez nem azt jelenti, hogy a pozitív gondolkodás rossz, hanem azt, hogy mindent pozitív köntösbe csomagolunk, még azt is, ami fáj.

Például:

• „Ne sírj, minden okkal történik.”
• „Másoknak sokkal rosszabb.”
• „Gondolkodj pozitívan, és elmúlik.”

Ezek a mondatok gyakran jó szándékúak, mégis érvénytelenítik az érzelmeket, gátolják a negatív élmények feldolgozását. Az üzenet pedig, hogy nem szabad rosszul lenni.

Miért stresszel a „jól kell lennem” elvárás?

Az érzelmek természetes hullámzása helyett egy folyamatos jóllét-állapotot próbálunk fenntartani, ami biológiailag lehetetlen.

A nyomás hatásai:

• bűntudat, ha szomorúak vagyunk
• szégyen, ha nem vagyunk produktívak
• elkerülés: nem beszélünk a nehéz érzésekről
• önkritika: „miért nem tudok már végre jól lenni?”

Így a pozitivitás paradox módon újabb stresszforrássá válik.

Az „always fine” kultúra

A modern kultúra a maximumon élő embert ünnepli, dolgozik, sportol, utazik, közben mosolyog. A rossz napok, a kiégés, a szorongás gyakran csak akkor kerül szóba, amikor már túl nagy a baj. Pedig a mentális egészség nem egy folyamatosan fenntartható állapot, hanem dinamikus folyamat, hullámvölgyekkel és jobb időszakokkal.

Mit jelent a valódi jóllét?

A pszichológia szerint a mentális egészség nem az, hogy mindig jól vagyunk, hanem az, hogy:

• megengedjük az érzelmeket
• tudunk róluk beszélni
• van eszközünk a megküzdésre

A szomorúság, düh, unalom, frusztráció nem hibák, hanem információk.

 

Hogyan oldjuk a „jól kell lennem” nyomást?

1. Normalizáld a rossz napokat.

Nem minden nap motivációs idézet. És ez rendben van.

2. Cseréld le a toxikus mondatokat.

A „minden okkal történik” helyett: „ez most tényleg nehéz”.

3. Különítsd el az én-időt az ön-fejlesztéstől.

A pihenés nem projekt, hanem szükséglet.

4. Kövesd a valóságos tartalmakat is.

Nem csak a tökéletes reggeleket mutató feedeket.

Címlapfotó: Profimedia/RedDot