Miért pusztítod a természetet, amikor kőtornyokat építesz a strandon? Szakértők figyelmeztetnek a veszélyes Instagram-trendre

Bár ártatlan szórakozásnak vagy látványos fotótémának tűnik, a nyaralás alatt épített kőhalmok és kőtornyok valójában súlyos környezeti károkat okoznak, és veszélyeztetik a helyi élővilágot.

Szinte nincs olyan turista, aki ne találkozott volna már velük: a tengerpartokon, hegyi ösvényeken vagy nemzeti parkokban gomba módra szaporodnak a precízen egymásra pakolt, különböző méretű kavicsokból álló kőtornyok. Ami egykor ritka és misztikus látvány volt, az a közösségi média, különösen az Instagram térnyerésével mára globális járvánnyá nőtte ki magát. A szakértők és természetvédők azonban most kongatják a vészharangot, és arra kérnek minden utazót, hogy azonnal fejezzék be ezt a káros tevékenységet.

A kövek egymásra halmozása nem újkeletű dolog, a történelem során számos kultúrában mély, szimbolikus jelentéssel bírt. Tibetben vallási szertartások részei, Mongóliában temetkezési helyeket jelölnek, míg Svédországban a tengerészeket figyelmeztették a veszélyes fjordokra. Az amerikai nemzeti parkokban a mai napig hivatalos útjelzőként (úgynevezett cairn-ként) használják őket, hogy a túrázók ne tévedjenek el a kietlen vidékeken. Manapság viszont a kőhalmoknak egészen más, sokkal öncélúbb funkciója van: a turisták a minél több lájk reményében építik őket a fotogén helyszíneken. Az Instagramon a #stonetower hashtagre keresve már több tízezer találatot kapunk, a táj megváltoztatása azonban komoly ökológiai katasztrófát idéz elő.

A legnagyobb probléma az, hogy a kövek elmozdításával a látogatók szó szerint radírozzák le a helyi mikroorganizmusok és kisállatok életterét. A sziklás partokon és a vadonban a rákok, puhatestűek, rovarok és algák a környezetükben található kövekre támaszkodnak menedékként, hogy túléljék az elemeket és elrejtőzzenek a ragadozók elől. „Valahányszor egy kőrakás épül, az megzavarja az őshonos vadvilágot és feldúlja az élőhelyüket” – figyelmeztet a karibi Aruba sziget turisztikai portálja. Ezt a dél-afrikai nemzeti parkok szakértői is megerősítik, hozzátéve, hogy a kövek elmozdítása a talajeróziót is felgyorsítja. A sziklák ugyanis védik a földet; ha elhordjuk őket, a talajt az eső és a szél sokkal könnyebben elmossa.

A probléma a magyarok körében is rendkívül népszerű Baleár-szigeteket, köztük Mallorcát is elérte, ahol a hatóságok már tájékoztató táblákkal kénytelenek harcolni a kőtornyok ellen. „Nézz, sétálj, élvezd – de hagyd a partot úgy, ahogy van” – tette közzé a helyi környezetvédelmi minisztérium. A „Terraferida” (Sebzett Föld) nevű környezetvédelmi szervezet aktivistái pedig arra mutattak rá, hogy paradox módon sokszor éppen azok az utazók teszik tönkre a sziklás partvidéket, akik egyébként érzékenynek vallják magukat a természetvédelem iránt.

Sokan azzal nyugtatják a lelkiismeretüket, hogy a fotó elkészítése után ledöntik a tornyot, de a biológusok szerint ez nem ilyen egyszerű: már maga a kő felemelése is visszafordíthatatlanul elpusztíthatja a megbúvó élőlényeket. Ha tehát legközelebb nyaralni mész, kövesd a természetjárók örök szabályát: „Ne hagyj ott mást, csak a lábnyomodat, és ne hozz el mást, csak az emlékeidet!” – a köveket pedig hagyd pontosan ott, ahol találtad őket.